Az érszűkület időben való felismerése a későbbi súlyosabb problémák elkerülését jelentheti. A megjelenő tünetek attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el.
Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után
nagyfokú izomfáradtságról panaszkodik. Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület.
Ha a betegség a nyaki vagy agyi ütő-ereket támadja meg, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, s
A szívkoszorú ereknél fáradtságérzetet, megterhelésnél heve s fájdalmat a szívtájon – amely kisugározhat a karra vagy nyakra – okozhat az érszűkület.
A klinikai megjelenéstől függően természetesen a tünetek némileg különbözőek. A koszorúserek betegsége pl. előbb terheléskor majd nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalmat okoz (amit angina pectorisnak nevezünk), legsúlyosabb formájában, az infarktusban pedig szövetelhalás mutatkozik. Az alsóvégtagok betegsége hasonló tüneteket okoz: előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás (gangraena) alakul ki a lábakon.
MILYEN TÜNETEI VANNAK AZ ÉRSZŰKÜLETNEK?
Amennyiben az alábbi tüneteket vagy tünetek bármelyikét észleli magán, érdemes orvoshoz fordulnia, hogy kideríthessék, milyen állapotban vannak erei, veszélyeztetett lehet-e érszűkület
